A hibrid, avagy designer kutyák, és ami mögöttük van

A designer kutyafajták olyan hibridek, melyek két különböző fajtatiszta kutya keresztezéséből születnek. Tudatosan és tervezetten létrehozott keverékek. Bár egyre népszerűbbek, számos aggályt vetnek fel a szakértők és elhivatott tenyésztők körében. Az új fajták mesterséges létrehozásának célja is vitatható, az ellenzők és a tenyésztők is mást állítanak. A hibridek azonban elsősorban különleges külsejük miatt szinte megállíthatatlan sebességgel és egyre elképesztőbb párosításokkal terjednek az egész világon.  Mikor és hogyan született az első hibrid, milyen hátulütői vannak az ilyen tenyésztésnek és mire számíthat egy designer kutya gazdája? Cikkünkben végigmegyünk a hibridek történetén, megismerheted a legnépszerűbb fajtákat. Arra is kitérünk, mire számíthat egy designer kutya gazdája és érdemes-e ilyen kutyát választani családi kedvencnek.

Az első designer kutya megalkotója már megbánta tettét

A legelső hibrid a ma már szinte mindenhol ismert labradoodle volt. Az uszkár és labardor keresztezéséből Wally Conron hozta létre az első egyedeket 1989-ben. Akkor még szó sem volt „designer” célokról és anyagi haszonszerzésről. A fő motiváció nemes volt,  az első labradoodle-t ugyanis speciális segítő kutyának szánták.  Conron az Ausztrál Vakvezető Kutyák Szövetségének tenyésztési menedzsere volt. Egy vakvezető kutyát akart képezni egy hölgynek, akinek a férje allergiás volt a kutyszőrre. A labrador ezért nem jöhetett szóba, hiszen a család nem élhetett egy fedél alatt egy allergén kutyával.  Több éven át próbálkozott uszkárok képzésével, akiknek a szőrére a családtag nem volt allergiás. Egyik próbálkozása sem sikerült, nem talált olyan egyedet, aki alkalmas lett volna a vakvezetői feladatok ellátásra. Ekkor merült fel benne a gondolat, hogy keresztezze a labradort és az uszkárt.

Conron később több helyen elmondta, hogy már nagyon bánja ezt a lépését. Fogalma sincs, hogyan lett a labradoodle designer dog, hiszen egyáltalán nem ez volt a célja a létrehozásának. A folyamat azonban már megállíthatatlan volt. A labradoole plüssállat kinézete ugyanis első pillanatra elrabolja az emberek szívét. Egyre többen kezdték el hozzáértés nélkül, gondatlanul tenyészteni az immár önálló fajtává érett kutyát. A labradoodle mindkét „őse” már eleve túltenyésztett, gyenge genetikájú egyedek sokaságából áll. Ezek keresztezése pedig beláthatatlan következményekkel járhat. Conron szerint ma már a legtöbb labradoodle valamilyen idegrendszeri problémával és örökletes betegséggel születik.  

A hibrid kutyafajták egyre elképesztőbb párosításokból kerülnek ki

A labradoodle sikere után egyre többen kezdtek el fantáziálni újabb és újabb keresztezésekről. Megszületett a cocker spániel és az uszkár keresztezése a cockapoo. A sicuból és az uszkárból sipu lett, a golden retrieverből és a collie-ból pedig golli. A berni pásztor és uszkár utódja lett a bernedoodle. A golden retriever és az uszkár keresztezésével pedig egy szintén rendkívül népszerű fajta, a golden doodle született. A mopsz és a jack russel terrier keresztezésével létrehozták a „jug” hibridet. A cél ebben az esetben az volt, hogy a jack russel hosszabb orra csökkentse a mopsz légzési nehézségeit. Miután hosszú évekig a mopsz tenyésztők célja az egyre turcsibb orr és laposabb fej volt. Ha jobban belegondolunk tehát, egészen őrült  és ellentétes folyamatok vették kezdetüket a hibridek létrehozásával. Az egyik legelképesztőbb párosítás talán az angol bulldogok és a mopszok keresztezéséből létrejött bullpop-ok. Mind az angol bulldog, mind a mopsz számos genetikai betegség hordozója. Mindkét fajta gyakran szenved légzési nehézségektől és szívproblémáktól. Gondoljunk csak bele, milyen kutya születhet az ő párosításukból.

A sor azonban szinte végtelen. Egyre újabb hajmerésztő párosítások látnak napvilágot. A német juhászkutya és a border collie keresztezéséből egy mini németjuhászt hoztak létre. De van már schnoodle (törpe schnauzer és uszkár), buggs (boston terrier és mopsz), pomapoo (pomerániai és uszkár) és yorkipoo (yorkie és uszkár) is. Sőt a cavapoo-k (Cavalier King Charles spániel és uszkár) valamint peke-a-poo-k (pekingi palotakutya és uszkár) is köztünk élnek már.

Miért születnek egyre újabb és újabb hibrid fajták?

A designer kutyák népszerűsége több okra is visszavezethető. Egyrészt elbűvölő a külsejük, sok leendő gazdinak pedig sajnos ez az elsődleges szempont választáskor. Mivel a folyamat kezdetén ezek a kutyák rendkívül drágák voltak, gyorsan státusszimbólum lett belőlük. Egyre több A-listás szupersztár fotóján tűnt fel egy-egy cuki példány, ez pedig végérvényesen elindította a lavinát.  Noha ma sem olcsók, már egyre több ember számára elérhetők, hiszen egyre több van belőlük. Divatosak, cukik és drágák. A lehetséges betegségekre, etikai és genetikai problémákra pedig már nem igen gondolnak a vásárlók.

A „klasszikus” fajták tenyésztői szerint óriási hiba, hogy a folyamatnak nem lehet megálljt parancsolni. Szerintük a gyenge genetika és egyre több öröklődő betegség mellett csak egyre több és több kutyát hoz létre az emberiség. A menhelyek pedig tele vannak elhagyott, feleslegessé vált szaporulatokkal. Véleményük szerint a hibrid kutyák tenyésztőinek egyetlen motivációja az anyagi haszonszerzés. A hibrid kutyák tenyésztői viszont gyakran tagadják ezt a felvetést. Ők általában azt hangsúlyozzák, hogy az így létrehozott fajták jobban beilleszkednek a modern emberi környezetbe. A fajtatiszta kutyák is ilyen módon jöttek létre a 19. század végén és a 20. század elején. Éppen ezért nem értik, most miért probléma, hogy két fajta előnyös tulajdonságait egy kutyában egyesítik. 

Kutatás készült arról, miért választanak designer kutyát az emberek 

A különböző hibridek az USA után talán leginkább az Egyesült Királyságban lettek kimondottan népszerűek. Míg 2014-ben 6 százalék volt a hibrid kutyák aránya a kutyatartók körében, 2020-ra eg 26 százalékra emelkedett. Éppen ezért a Királyi Állatorvosi Főiskola egy átfogó kutatásba* kezdett, hogy kiderítse ennek valódi okát. Több mint 6000 tulajdonos vett részt a kutatásban, közülük 1575-en designer kutyák tulajdonosai voltak. A részletes felmérés végeredménye szerint a hibrid kutyák tulajdonosai sokkal kevesebb ismerettel rendelkeztek a kutyákról általában. Korábban általában nem volt még kutyájuk, nagy általánosságban gyerekkorukban sem. Mi volt mégis a fő motiváció a hibrid kutyák vásárlásánál. A megkérdezettek 47 százaléka azért választott designer kutyát, mert úgy gondolta, hogy az hipoallergén. Ez pedig szimplán nem igaz, egyértelműen téves információ. Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a hibrid kutyák hipoallergének lennének.

Designer kutyát családtagnak? Jól gondold meg! 

Természetesen nem minden hibrid kutya születik betegen. Nem mindegyiknek lesz genetikailag öröklődő betegsége és idegrendszeri problémája. Azonban érdemes végiggondolni, hogy az eredeti két fajta milyen jellegzetes betegségekkel küzd. Nem lehet garantálni ugyanis, hogy ezek nem adódnak össze és nem erősítik fel egymást egy keresztezés során. Sőt ugyanazon tenyésztő egymást követő almai között is óriási különbségek és nem várt meglepetések lehetnek.  Mielőtt egy designer kutyát választasz, érdemes a külalaknál egy kicsit tovább gondolkodni. A menhelyek tele vannak változatosabbnál változatosabb keverék kutyákkal. Gyakran a „természet” is elképesztő formákat és színeket hoz létre. Az örökbefogadással pedig megmentesz egy életet és helyet teremtesz a menhelyen egy másiknak.  

Ha az örökbefogadás semmiképpen nem jön szóba nálad, akkor gyűjtsd össze a lehető legtöbb információt a választott fajtádról.  Ne dőlj be a marketingfogásoknak, a hipoallergén jelzőnek.  Érdeklődj állatorvosoktól, keress hasonló gazdikat, akik megosztják veled a tapasztalataikat.  Fontos tudni azonban, hogy a szakértők nagy része a fent részletezett okok miatt senkit nem bíztat designer kutya vásárlása. 
 

*Burnett, E., Brand, C.L., O’Neill, D.G. et al. How much is that doodle in the window? Exploring motivations and behaviours of UK owners acquiring designer crossbreed dogs (2019-2020). Canine Med Genet 9, 8 (2022). https://doi.org/10.1186/s40575-022-00120-x