Lássunk tisztán: a kutya családtag, de nem ember

Közeledik a Valentin nap, sok gazdi pedig kisállatának is készül egy kis ajándékkal. A gyártók is készen állnak kiszolgálni azokat a gazdikat, akiknek a Valentin nap a kutyájukról, cicájukról is szól. Ma már szívecske alakú kutya-és cicacsoki, plüssjáték, kutyasüti és akár wellness utalvány is ajándékozható kisállatunknak. De vajon hol van az egészséges határ? Mit szolgál a kutya érdeke és mit a gazdié? Meddig szabad elmenni a kisállatok humanizálásában és mikor okoz egyértelmű kárt egy állat emberként kezelése?

A közeledő Valentin nap alkalmából ezt a témát járjuk körbe. Cikkünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet az okos és felelősségteljes gondoskodásra. Arról is lesz szó, hogy a szeretet nevében milyen károkat okozhat egy gazdi kutyájának. Fontosnak tartjuk a széleskörű edukációt ebben a témában. Hiszen a kisállatok emberi tulajdonságokkal való felruházása napjainkban a józan ész határait feszegető mértékeket ölt. Ez pedig egyértelműen káros az állatokra.

Mi az a humanizálás, mi a humanizáció pontos jelentése?

„A háziállatokkal kapcsolatban a humanizálás alatt az emberi gondolkodás, érzések, motivációk és meggyőződések nem emberi állatoknak való tulajdonítását érthetjük” (Serpel)
A folyamat során élettelen tárgyat, élőlényt, növényt vagy állatot emberi tulajdonságokkal ruházunk fel. Emberi viselkedéseket, tulajdonságokat, szokásokat, szükségleteket tulajdonítunk nekik. Ezek – az esetek döntő többségében – egyáltalán nem jellemzőek a humanizálás elszenvedőjére.

Mivel a kutyákat a jóléti társadalmakban, a városokban családtagként kezelik, elmosódik a határ a humanizáció és a gondos tartás között. Számos pszichológiai és szociológiai tanulmány kutatja a kutya családon belül elfoglalt helyének változását. Kétség kívül a humanizálásra leginkább a kutya, mint gyerek jelenség van a legnagyobb hatással. Valamint a klasszikus családi modellek felbomlása, az egyedül élő emberek számának növekedése. Kisállatokra nézve tehát a humanizáció nagyon nehezen megfogható és kezelhető probléma. A legtöbb esetben ugyanis a szeretet és a gondoskodás jegyében zajlik. Szuper, hogy a kutyákat családtagként kezeljük. De csak akkor, ha kutyaként élhetnek, kutyaként gondolkozhatnak, reagálhatnak, viselkedhetnek.

A kedvtelésből tartott állatok tulajdonosai úgy tekintenek kedvencünkre, mintha az emberi természetű lenne. Kapcsolatukat is eszerint kezelik. És ami a legkárosabb az állatra nézve, fizikai és pszichológiai szükségleteit is az ember szükségleteivel teszik egyenlővé. Ilyen alapvetésekkel azonban a legszeretetteljesebb gondoskodás is ártó és káros lehet. Bizonyos esetekben pedig állatkínzásig is elfajulhat. A hazánkban hatályos állatvédelmi törvény így szól: 
„Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.” 
A társállatok humanizálása során extrém esetben a faj és fajta élettani szükségletei nagy mértékű csorbát szenvedhetnek. Ezek viselkedés zavarokat, mentális problémákat, sőt akár egészségkárosodást is okozhatnak.

Miért humanizálják az emberek az állatokat?

Az állatok humanizálásának számos pszichológiai és szociológiai oka van. Eredendően talán ahhoz az emberi jellemvonáshoz köthető, miszerint az ember mindent a saját nézőpontjából lát. A körülötte lévő dolgokat, történéseket is eszerint alakítja. Saját elképzelése van a szeretetről és a gondoskodásról, ez pedig nemcsak az állatokkal való bánásmódban mutatkozik meg. Az állatok gyerekként kezelése nagyban köszönhető bizonyos társadalmi változásoknak is. Többek között az elmagányosodásnak és a tudatos gyermektelenségnek.

Mit okoz a kutyák humanizálása, emberi tulajdonságokkal való felruházása

A kutyák humanizálása ma már szükségleti hierarchiájuk minden szintjét érinti. A következményeket nem lehet általánosítani, hiszen a kutyák egyes igényei fajták szerint, de akár egyed szinten is változhatnak. Egy kistestű kutyának feltehetően nem ugyanannyi mozgásra van például szüksége, mint egy aktív, közepes-vagy nagytestű kutyának. Egy rövidszőrű kutya számára a túl hideg hőmérséklet más lesz, mint egy vastag, nagy bundájú fajtársának. Éppen ezért a következményekről is csak általánosságban lehet beszélni. Ennek tükrében az alábbi általános következtetéseket lehet levonni a szükségletek nem megfelelő kielégítéséről.

Biológiai szükségletek

A háziállatok számára a megfelelő táplálék biztosítás alapvető feladata. A megfelelő táplálék azonban nem a konyhai maradék és nem az emberi étel. Az emberi táplálékkal való etetés komoly emésztőrendszeri problémákat és nem megfelelő tápanyagbevitelt eredményezhet.  Az elegendő mozgás hiánya szintén egy fontos biológiai szükséglet, mely a humanizáció miatt csorbát szenvedhet. Leggyakrabban az „ölebeket” fosztják meg a mozgás élményétől. Gyakran még az egészségügyi séták sem adatnak meg nekik, pelenkára végzik a dolgukat a lakásban. A fizikai aktivitás hiánya nemcsak mozgásszervi betegségeket, de elhízást és viselkedési problémákat is okozhat. Nyugtalanságot, koncentrációzavart, „hiperaktivitást”, frusztrációt okozhat a nem megfelelő mozgás biztosítása.

A biológiai szükségletekhez tartozik a kíméletes, fájdalommentes ápolás biztosítása is. Mivel a kutyát háziasítottuk és velünk él egy élettérben, meg kell felelnie bizonyos higiéniai minimumnak. A vadonban nyilvánvalóan nem fürödtek kedvenceink ősei. Az ápolás ma már azonban szükséges és fontos, de csak a szükséges mértékig. Az extrém kutyakozmetika nem tartozik a szükséges mértékhez. A színesre festett pudlikon használt festékanyagok például allergiás reakciókat válthatnak ki. A több órás tortúra pedig felesleges mentális terhelésnek teszi ki a kutyát. Ennél a pontnál szót kell ejteni a kutyák méltóságáról is. Az Alaptörvény II. cikke szerint „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz…”. Az állatoknak a törvény nem biztosítja a méltósághoz való jogot. Egy felelős állattartó erkölcsi kötelessége biztosítania háziállata számára méltóságát.

 Érzelmi szükségletek

A humanizálás során az érzelmi szükségletek közül a következetesség szokott elsősorban hiányozni. Egy elkényeztetett gyerekként kezelt kutya nem kap következetes nevelést és bánásmódot. Éppúgy, ahogy egy elkényeztetett gyerek. A következetesség hiánya pedig a keretek hiányát is jelenti, amely bizonytalanná és labilissá teheti a kutyát. Ez pedig egyenes út a viselkedészavarhoz.  

Szociális szükségletek

A szocializáció hiánya viselkedési zavarokhoz, kényszeres viselkedéshez vezethetnek.  A szeretet és gondoskodás jegyében leginkább szintén az ölebeket sújtja ez a jelenség. Gyakran megfigyelhető, hogy a kutyát ölben viszik „sétálni”. Ha pedig mégis a lábán megy, azonnal felkapja a gazdi, ha egy kutya közeledik felé. A féltés pedig megfosztja a kutyát szociális szükségleteitől. Képtelen lesz kommunikálni más kutyákkal, nem tanul meg „kutyául” viselkedni és végül teljesen elszigetelődik saját fajtájától. A szellemi kihívások hiánya nem elsősorban a humanizálás problémája. Azonban tetten érhető a kutyát gyerekként tartó gazdiknál. Nem tartják többre kedvencüket, mint egy csecsemőt, akit etetni, öltöztetni és pelenkázni kell.

Kognitív szükségletek – új ingerek, probléma megoldás hiánya  

Ez a probléma kéz a kézben jár a szociális szükségletek hiányával. A kutya számára a szaglászás rendkívül fontos tevékenység. 220 millió szagló receptorral rendelkeznek, melyek 10 ezerszer pontosabbak az emberénél. Viszonyítás képen, az ember csupán 5 millióval rendelkezik. A legfontosabb és legkifinomultabb érzékszervük, melyen keresztül a világot érzékelik. Ha egy kutya nem sétálhat a szabadban és nem szaglászhatja végig tágabb és szűkebb környezetét, alapvető fajta szükségletétől fosztják meg.

A kutya családtag, de nem ember. Fontos, hogy figyelembe vegyük szükségleteit, igényeit és aszerint szeressük, gondozzuk. Amennyiben bizonytalanok vagyunk abban, hogy mi a legjobb kutyánk vagy cicánk számára, konzultáljunk szakemberrel. Trénerek, kiképzők, állatorvosok sokat tudnak segíteni egy kezdő gazdinak abban, hogy kedvence boldog, kiegyensúlyozott életet élhessen. Valentin napra pedig csak olyan finomsággal ajándékozd meg, ami kifejezetten az ő igényei és szükségletei szerint készült.