Hogyan szeresd jól kedvencedet? A viselkedési problémák és hátterük

Ma már senki nem kételkedik abban, hogy a kutyák érzékeny és érző lények. Számos adat és kutatás támasztja alá, hogy az állatok érezhetik és átélhetik a fájdalmat és az érzelmeket, hasonlóan az emberekhez. Nem csupán testi egészségük kell, hogy fontos legyen számunkra, hanem a mentális, szociális és érzelmi jóllétük is. A kutyák viselkedése a hosszú évek során az adott környezeti tényezők és elvárások szerint formálódott. A modern világ zajára, tömegére és korlátozott tereire való alkalmazkodás azonban még nem megy zökkenőmentesen. Sem a kutyának, sem a gazdinak.

Egy felelős állattartók kötelessége, hogy stabil környezetet biztosítson kutyájának. Legyen lehetősége kedvencünknek társas érintkezésre és mentális stimulációra. A viselkedés megértése és a viselkedési problémák korai felismerése kulcsfontosságú. A megváltozott viselkedés mögött ugyanis betegség is állhat. Az egészségügyi problémák korai felismerése pedig akár életet is menthet. A viselkedés zavarok nagy része hosszú távon szorongáshoz, agresszióhoz vagy akár pszichoszomatikus betegségekhez vezethet. Fontos tehát, hogy megértsük a viselkedés zavar okát és hátterét. A probléma megoldásához ugyanis csak ezen keresztül vezet az út.

Mikor beszélünk viselkedési zavarról?

A kutyák normális viselkedésének részeit könnyen meg lehet határozni. Fajtársakhoz és emberekhez való kötődés építése, kölykeik megfelelő gondozása, a ház védelme. Ide tartozik továbbá a játék szeretete, a különböző nemek egymás iránti érdeklődése. A kölyköknél pedig az a normális viselkedés, ha pár hónaposan mindent megrágcsál maga körül. Viselkedési zavar esetén ezek a normák felborulnak. Olyan dolgok nem működnek a kutyában, melyek alapvetően természetesek a fajnál. Például fél az emberektől vagy indokolatlanul mutat agressziót. Nem lehet egyedül otthon hagyni, fél a vihartól vagy a hangos zajoktól. Elsődleges viselkedési zavarok az önállóan jelentkező problémák. Például félelem a vihartól. Másodlagos viselkedési zavarról akkor beszelünk, ha az valaminek a következménye. Például ha egy ízületi fájdalmaktól szenvedő idős kutya agresszívebbé válik.

Vannak olyan viselkedési problémák, melyek teljesen normálisak, csak a gazdit zavarják. Ezeket nem szabad egy kalap alá venni a valós viselkedési zavarokkal. Ilyen például a kölyökkutya rágása, vagy egy jelzőkutya hangos és gyakori ugatása. Fontos megjegyezni, hogy a viselkedésterápia ma már egy igen összetett tudomány. Egy kutya viselkedésének megítélése szaktudást és tapasztalatot igényel. Érdemes tehát szakemberhez fordulni, ha kétségeink támadnak kedvencünk viselkedésével kapcsolatban. Nézzük a leggyakrabban előforduló és legfontosabb viselkedési zavarokat kutyáknál.

Félelem kutyáknál

A félelem alapvetően egy alkalmazkodáson alapuló viselkedés. Lényege az önvédelem. A félelem segítségével a kutya megvédheti magát valamitől, ami számára veszélyt jelent. Általában nagyon jól azonosítható az inger, ami kiváltja a félelmet. Ha egy kutyát egyszer bántott egy botos ember, valószínűleg félni fog a botos emberektől. Léteznek genetikailag előre kódol félelmek is. A hangos, erős zajokra normális, ha egy kutya ijedtséggel reagál. Azonban ha ez a félelem kezelhetetlenné válik számára, viselkedési zavarról beszélünk. Ha például a kutya nem mer bemenni egy helyiségbe, mert ott korábban összetört egy váza. A nem megfelelő szocializáció is okozhat félelmet. Egy kutya, aki soha nem látott forgalmas utat, valószínűleg félni fog a furcsa zajoktól.

Számos dologtól félhetnek a kutyák. Más élőlényektől, fajtársaktól való félelem hátterében gyakran a korai szocializáció hiánya áll. A kölyökkutyákat ezért minél hamarabb kutyaoviba, fajtársak közé kell vinni. Az embertől való félelem számos okra vezethető vissza. A szocializáció hiánya, vagy egy korábbi emberhez köthető trauma is lehet a háttérben. Fontos célzottan kezelni ezt a problémát, hiszen a félelem agressziót szülhet. Emberre támadó kutyával azonban nem lehet kiegyensúlyozott, teljes életet élni. Az élettelen dolgoktól és bizonyos helyektől való félelem is általában tapasztalati úton alakul ki. Sok kutya retteg például a porszívótól, pedig az soha nem támadta meg. A kutyák általában a hangos, zajos tárgyaktól félnek. Ezek a félelmek azonban viszonylag könnyen kezelhetők és felülírhatók. A vihartól való félelem is igen gyakori. Azok a kölykök akik hat hónapos korukig átéltek viharokat, sokkal kevésbé félnek tőle felnőtt korukban. A kulcs tehát itt is a korai szoktatás lehet.

Mit jelent, ha a kutya szorong?

A szorongás és a félelem nem ugyanazt jelenti. Lényeges különbség, hogy a szorongás egy jövőbeni esetleges történésre vonatkozik. A félelem pedig egy időben és térben jelenlévő ingerre adott reakció. Szorongás esetén a kutya jellemzően feszültté válik, nyugtalan és fel-alá járkál. A krónikus szorongás komoly egészségügyi problémákat okozhat. Az egyik leggyakoribb szorongási forma a szeparációs szorongás. Számos tünetet okozhat. Ugatás, sírás, bepisilés, kaparás vagy éppen teljes letargia. Így reagálnak arra, ha egyedül maradnak egy helyiségben. Okozhatja túlzott kötődés a gazdihoz, vagy a megszokott rendszer felborulása is. A szeparációs szorongás kezelése a legtöbb esetben szakember segítségét kívánja meg. Összetett kezelési tervre, megfelelő diagnosztizálásra van szükség a hatékony megoldáshoz.

Az utazás is rendkívüli szorongást okozhat bizonyos kutyáknak. Az utazás ugyanis egyáltalán nem tartozik a kutya természetes viselkedése közé. Fokozatosan és óvatosan kell hozzászoktatni az érzékeny kutyákat. A generalizált szorongás is gyakorinak mondható. Akkor beszélünk róla, ha a kutya még akkor is szorong, amikor arra már semmi oka nincs. Ilyenkor a kutya tulajdonképpen bármitől és bármikor elkezdhet szorongani. Ez a viselkedési zavar komoly egészségügyi problémákkal járhat, ezért fontos szakértő segítségét kérni.

Fóbiák – mit jelent a kutyák fóbiás viselkedése?

Fóbiáról akkor beszélünk, ha a kutya eltúlzottan reagál egy félelmi inger felbukkanására. Szeretné elkerülni a közeledő helyzetet. A kutya ilyenkor mozdulatlanná válhat, akár katatón állapotba is kerülhet. Ez a viselkedés pedig teljesen diszfunkcionális, nem segít a kutyán. A kutya ilyenkor általában egyáltalán nem irányítható, nem reagál semmire. Pánikban is kitörhet egy fóbiás kutya és menekülési kényszer kaphatja el.

Leggyakoribb a hang-és viharfóbia, mely gyakran együtt jár. Azonban nem egyszerre alakulnak ki. Egy viharfóbiás kutya már a légnyomás változását is megérezheti és túlzottan reagálhat rá. A kezeléshez szakértő segítségét kell igénybe venni minél hamarabb. A viharfóbia ugyanis a kutya számára és környezetére is komoly veszélyt jelent. A szilveszteri petárdázások és tűzijátékok alkalmával rengeteg kutya menekül el félelmében. A legtöbbjük sajnos soha nem kerül elő.

Kötődési zavarok kutyáknál

Kutya és gazdi között találkozásukat követően viszonylag hamar létrejön a kötődés. Egy egészségesen kötődő kutya figyel a gazdájára, szeret vele lenni. Azonban képes nélküle is időt tölteni. Ha a kötődés nem megfelelően alakul ki, viselkedési zavarokat okozhat a kutyáknál. Általában vagy a kötődés hiánya, vagy fokozott erőssége jelenti a problémát. Ritkán fordul elő, amikor a kutya nem képes kötődni a gazdájához. Ilyenkor nem figyel rá, nem működik vele együtt. Nem szereti ha megérinti, simogatja a gazdi. Nehezen hívható be. Általában az emberi kapcsolatokat tartósan nélkülöző kutyáknál jelenhet meg ilyen probléma. A kötődés számos módszerrel erősíthető. Jutalmazással, közös játékkal, élményekkel. Ha a helyzet idővel nem javul, érdemes szakember segítségét kérni.

Gyakoribb viszont a túlzott kötődés problémája. Az a kutya, aki túlzottan kötődik a gazdájához, szinte létezni sem bír nélküle. Számára még egy felszabadult játék más kutyákkal is kihívás. Hiszen el kell menni a gazdi közeléből. A tartós összezártság okozhat túlzott kötődést. Jó példa erre a koronavírus járvány ideje alatt tapasztalt karantén hatás. Miután a gazdik megpróbáltak visszamenni otthon töltött hónapok után, a kutyák egyszerre elkezdtek szorongani az egyedülléttől. Nehéz megmondani, mi számít túlzott kötődésnek. Intő jel lehet, ha kutyánk nem bírja az egyedüllétet. Illetve ha túlságosan bizonytalan jelenlétünk hiányában.

Az agresszió, mint viselkedési probléma

Talán az egyik legismertebb viselkedési zavar kutyáknál az agresszió. Nem azért, mert a leggyakoribb, hanem mert nagyobb figyelem irányul rá. Az agresszió gyakori és természetes jelenség az állatvilágban. A kutyák életében szintén jelen van. Nemcsak harapáskor beszélhetünk agresszióról. Az íny felhúzása, a fogak vicsorítása és a felborzolt szőr az agresszió jelenlétéről árulkodnak. Tehát az agresszió soha nem a harapással kezdődik. Számos jelzést ad le egy kutya, mielőtt harapásra kerül a sor. Az első finom jelzéseket csak azok képesek észrevenni, akik tudatosan figyelik a kutyát. A fixálás, merev nézés, szőrborzolás, megmerevedés mind ilyen jelek. A vicsorgás és a morgás már elég egyértelmű jelei az agressziónak.

A leggyakoribb agressziótípusok kutyáknál

Kezdjük a preidációs agresszióval, vagyis a ragadozóviselkedéssel. Ez ugyanis nem sorolható a viselkedési zavarok közé, mégis problémát okozhatnak. Teljesen normális, ha egy kutya vadászként viselkedik és a prédára támad. Azonban ha ez nem klasszikus vadászat során valósul meg, nagyon nehezen kezelhető problémát okozhat. A legtöbb esetben szakértő képes segíteni a prediációs agresszió kordában tartásában. A leggyakoribb agressziótípus a félelmi agresszió. Kiválthatja ember, állat, bizonyos szituáció. Harapás előtt itt is megfigyelhető, hogy a kutya jeleket ad le. A félelmi agressziót tréningekkel, célzott terápiával jól lehet kezelni. A fájdalom által kiváltott agressziót nehéz meghatározni. Hirtelen jelentkezik és nincsenek előjelei. Attól függetlenül, hogy a kutya fájdalmában harap, nem lehet figyelmen kívül hagyni az agressziót. Gondoskodni kell a megfelelő óvintézkedésekről és a lehető leghatékonyabb fájdalomcsillapításról.

Gyakori a táplálékvédő agresszió is kutyáknál. Alapvetően nem szabad a kutyát háborgatni evés közben. De ha táplálkozás közben agressziót mutat, nem szabad legyűrni, ledominálni. Törekedjünk inkább arra, hogy a tál felé közeledő ember jó érzéssel töltse el. A kézből etetés például megoldás lehet a táplálékvédelmi agresszióra. A játék közbeni agresszió könnyen kezelhető, ha már kölyökkorban megfelelően reagálunk a kutya viselkedésére. Agresszió esetén egyszerűen meg kell szakítani a játékot. A területvédő agresszióval szinte biztos, hogy mindenki találkozott már. Akkor van ezzel gond, ha a kutya nem az általunk kijelölt területet védi. A fajtárs elleni agressziót is tapasztalta már a legtöbb gazdi. Sokféle ok állhat a háttérben, melynek kiderítése szakember feladata.

A kutyák viselkedési zavarait minden esetben komolyan kell venni. Fel nem oldott szorongások és meg nem oldott zavarok komoly károkat okozhatnak. Kutyánk mentális és fizikai egészsége is károsodhat bizonyos viselkedési zavarok miatt. Ha bármilyen viselkedési zavart vélünk felfedezni kutyánknál, kérjük viselkedési szakember, vagy állatorvos segítségét.