Miért szorong a kutya? Okok és kezelési lehetőség

A kutyák szorongása összetett és sokrétű probléma, amely számos gazdi életét érinti. A szorongás jelei különböző formákban mutatkozhatnak meg kutyáinknál. Kiválthatják akár hirtelen zajok, egyedülléttől, vagy új helyzetektől való félelem. Persze számos más ok is állhat a háttérben, mely különböző jelekkel járó szorongást válthat ki egy kutyából. Ez a stresszes állapot nem csak a kutyák életminőségét befolyásolja jelentősen, hanem a gazdik mindennapjaira is hatással van. Sőt hosszútávon a kutyák egészségi állapotára is rossz hatással lehet. A megértés és a megfelelő kezelési módszerek ismerete pedig rendkívül fontos. Ugyanis csak így tudunk igazán jól segíteni egy szorongó kutyának. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a kutyák szorongásának okait, tüneteit. Szó lesz a leggyakoribb szorongási típusról, okairól és tüneteiről. Valamint arról, hogy milyen eszközök vannak a gazdi kezében a szorongás kezelésére.

Mit jelent a viselkedési zavar kutyáknál? 

A viselkedési zavar megértéséhez ismerni kell a kutyák természetes viselkedési formáit. A kutyák viselkedésének alapvető elemei közé tartozik a társas kapcsolatok kialakítása fajtársaikkal és az emberrel. Továbbá a kölykök gondos ellátása, valamint a területük védelme. Emellett jellemző viselkedésforma a játékosság és a nemek közötti vonzalom megnyilvánulása.  Fiatalabb egyedek esetében természetes hajlam a környezet aprólékos felfedezése. A kölyköknél például természetes, hogy ilyenkor mindent meg is kóstolnak. Amikor ezek a viselkedésformák zavart szenvednek, és a kutyák nem mutatják a fajukra jellemző alapvető magatartásformákat, akkor beszélhetünk viselkedési zavarról.

Ez magában foglalhatja az emberekkel vagy más állatokkal szembeni indokolatlan félelmet vagy agressziót. A magánytól való szorongást, vagy a hangos zajok, mint például viharok iránti irracionális félelmet. Az elsődleges viselkedési zavarok önmagukban jelentkeznek, ilyen például a viharfélelem. A másodlagos zavarok más problémák következményeként alakulnak ki. Például amikor egy idősebb, ízületi fájdalommal küzdő kutya agresszívabb lesz. Fontos megkülönböztetni a viselkedési zavarokat különböző kellemetlen magatartásformáktól. Ezek a gazdik számára zavaróak lehetnek, mégsem tekinthetők patológiásnak. Ilyenek például a kölyökkutyák rágási szokása vagy egy őrző kutya hangos ugatása.

Mi a különbség a félelem és a szorongás között? 

A szorongás és a félelem közötti megkülönböztetése alapvető fontosságú a kutyák viselkedésének értelmezésében. A félelem azonnali, konkrét veszélyre vagy fenyegetésre adott közvetlen válasz. A szorongás pedig egy lehetséges, még nem bekövetkezett esemény iránti aggodalommal kapcsolatos. A szorongó kutyák gyakran mutatnak nyugtalanságot, feszültséget, és hiperaktivitást. Ez pedig hosszú távon akár egészségügyi következményekkel is járhat. Az egyik leggyakoribb szorongásos viselkedési zavar a szeparációs szorongás. Ilyen esetben a gazdától való elszakadás okoz komoly problémát a kutyának. A kutya folyamatos stressz állapotba került. Gyakran hangosan ugat, rombol, bepisil. Ezt a viselkedést erősítheti a gazdihoz való mély kötődés vagy akár a megszokott napi rutin megváltozása is. A szeparációs szorongás kezelése általában szakértői beavatkozást igényel. Mivel egy komplex terápiás tervet és pontos diagnózist kíván. A szeparációs szorongásról bővebben a későbbiekben még lesz szó.

Az utazással kapcsolatos szorongás is jelentős stresszt okozhat. Az utazás ugyanis nagyon távol áll a kutyák természetes életmódjától. Egy érzékenyebb kutyát ezért fokozatosan kell az autóhoz, bokszhoz szoktatni. Fontos, hogy a gazdi tisztában legyen azzal, a kutya számára ez nem egy természetes folyamat.

A látszólagos ok nélküli szorongást generalizált szorongásnak nevezzük. Ilyenkor a kutya látszólag minden ok nélkül folyamatosan szorong. Előfordulhat az is, hogy valamilyen kiváltó ok hatására kezd el szorongani. Az ok megszűnésével azonban nem múlik el a szorongás. Ez egy nagyon nehezen kezelhető viselkedési zavar. A szorongás ugyanis szinte bármitől aktiválódhat. A kutya pedig folyamatosan feszült, stresszes állapotban van. Sajnos szinte bármi kiválthatja. Más kutyák, emberek, bizonyos helyzetek, séta, tanulás. A generalizált szorongás kezeléséhez mindenképpen szakember segítségét kell kérni.

A szeparációs szorongás kutyáknál 

Az egyik leggyakoribb szorongási forma kutyáknál a szeparációs szorongás. Ebben az állapotban a kutyákból jelentős stresszreakciót vált ki gazdájuk távozása. Mindegy, hogy csak a másik szobába megy a gazdi, vagy átlépi a küszöböt. A távolodástól, a közeléből való kilépéstől szinte bepánikol a kutya.  Nem csak közvetlenül a gazda távozása után jelentkezhet, hanem akár kis idővel később is. Sőt már akkor is szoronghat egy kutya, ha a gazdája csak pár méterrel arrébb megy tőle. Fontos megérteni, hogy a kutyák társas lények.  Természetüknél fogva részesítik előnyben gazdájuk társaságát az egyedülléttel szemben. Nem örülnek, ha kizárják őket a napi tevékenységekből. Sok kutya beéri annyival, hogy szomorú tekintettel próbálja puhítani a gazdi szívét távozáskor. Hátha ő is vele tarthat, bárhová is megy. A szeparációs szorongás azonnal ennél sokkal mélyebb probléma. Komoly kihívást jelenthet mind a kutyának, mind a gazdának és a környezetüknek.

Sajnos kimondottan jellemző örökbefogadott kutyáknál. De nem kizárólag csak rájuk. Miután egy gazdátlan kutya újra családba kerül, az egyedül hagyást rendkívül rosszul viselheti. Nekik különösen nehéz lehet az elszakadás és a félelem az elhagyástól. Egy örökbefogadott kutya esetén erre a problémára komolyan oda kell figyelni. Lehetőleg már azelőtt konzultáljunk trénerrel, mielőtt hazavisszük a kutyát. Nem árt, ha felkészülten állunk a probléma elé.

A szeparációs szorongásra vonatkozó kutatásokból jól ismerjük a lehetséges okokat és tüneteket. A megoldásra azonban nem létezik egyetlen módszer. Mivel minden kutya más és minden helyzet egyedi, nem lehet általános tanácsokat adni a helyzet kezeléséhez. A leghatékonyabb módszer mindig az egyéni, személyre szabott foglalkozás és terápia.

Szeparációs szorongás tünetei kutyáknál

A szeparációs szorongás számos jellegzetes tünetet produkálhat kutyáknál. Ilyenek például az intenzív ugatás, nyüszítés, sírás. Ezen kívül megfigyelhető a fokozott lihegés, nyáladzás, valamint az étel és ital megtagadása. A stressz által okozott viselkedési változások közé sorolható a környezetük rongálása, tárgyak megrágása is. Gyakran előfordulnak az ajtók vagy ablakok megrongálására irányuló kísérletek. A gazdájukhoz való erős kötődés miatt előfordulhat, hogy a gazda után szaladnak. Vakaróznak, a mancsaikat rágják vagy nyalogatják, és kényszeres mozgásokat végeznek. Súlyos esetekben a szorongás bepisiléshez, bekakiláshoz vagy akár hányáshoz is vezethet. Előfordulhat az ürülék elfogyasztása is.

A szeparációs szorongás kiváltó okai 

A szeparációs szorongás kialakulását számos tényező elősegítheti. Ilyen lehet a hosszan tartó együttlét utáni első egyedüllét. Például ha valaki home office-ból tér vissza a munkahelyére, vagy amikor a kutya új gazdához kerül. A család új otthonba való költözése, a gazda napi rutinjának megváltozása szintén kiváltó ok lehet. Egy családtag, illetve kutyatárs elvesztése is kiválthat szeparációs szorongást. Ahogy korábban is írtuk, menhelyről örökbefogadott kutyáknál gyakrabban előfordulhat. Egyes gyógyszerek mellékhatásaként vagy bizonyos betegségek következtében is jelentkezhet szorongás. Valamint a genetikai hajlam is szerepet játszhat. Amennyiben egy kutya hirtelen kezd el szeparációs szorongásra utaló jeleket mutatni, annak egészségügyi okai is lehetnek. Ezért ilyenkor ajánlott állatorvosi vizsgálatot kérni, hogy kizárható legyen minden fizikai betegség.

Nem minden szeparációs szorongás, ami annak látszik.

Számos viselkedési formát könnyen összetéveszthetünk a szeparációs szorongással. Valójában azonban ezek nem állnak kapcsolatban ezzel a problémával. Ilyen például, amikor egy kutya a lakásban végzi a dolgát. Ez legtöbbször egyszerűen csak arra utal, hogy még nem tanulta meg a szobatisztaságot. A területük jelölése céljából történő vizeletürítés szintén nem szorongás jele. Egyszerű természetes területi magatartásforma. A fiatal kutyák rágási és rombolási hajlama szintén nem feltétlenül köthető szorongáshoz. Ez inkább a felfedezési vágyuknak és játékos természetüknek tudható be.

Az unalom okozta rombolás egy másik gyakori jelenség. Ilyenkor a kutya egyszerűen csak próbálja elfoglalni magát a rendelkezésére álló ingerek hiányában. Végül, de nem utolsósorban, a házőrzési magatartás sem szorongásból fakad. Amikor a kutya ugatással reagál a környezetében történő eseményekre, az természetes reakció. Ezek a viselkedésformák természetesek és funkcionálisak lehetnek. Nem feltétlenül igényelnek azonnali orvosi vagy viselkedésterápiás beavatkozást. Ellentétben a szeparációs szorongással, amely leghatékonyabban személyre szabott terápiával kezelhető.